Allatorvossa lettunk! :o)

Mielott belevagnek a beteg cicas sztroiba, elmeselem, hogy mifele osszejatszas folyik itt minalunk :o) : van egy idos bacsi, aki nagy szakertoje a horgaszasnak es mindenfele trukkoket ismer, hogy hany orakor, milyen holdallasnal, hol, milyen csalira milyen fajta halakat lehet fogni... Mivel mar regota tervezik, hogy nehany alkalommal elmegy hozza a Rudi es kitanulja a titkokat, amiket aztan megoszt apossal (mert egyelore o a fohalasz a csaladban, de csak amig mi szinre nem lepunk! :o)), es amit megtanult, azt mar tovabb nem adja senkinek, hanem "hallgat, mint a sir", hogy masok ki ne deritsek az o fortelyaikat! :o) (Megjegyzem: Nem szep dolog! Ugyanis, van hal a tengerben es jut is, marad is, masreszt pedig nem is tudom ki jar tavcsovel a tengerre es lesi a sajat occset (aki nagyobb "hal" a szakmaban, mint apos!) :o)) Na de viccen kivul: a hal finom, egeszseges, jot tesz a gyomornak es a pajzsmirigynek, meg meg ki tudja mennyi mindennek es emellett meg "penztarcabarat"-nak is nevezheto most, a lakasfelujitas idejen es, hogy tiszta lelkiismerettel fogadjuk el, mi adjuk hozza az olivaolajat (amit a postas neha szokott kapni a kuncsaftoktol...) meg az uzemanyagot (amit a posta ad havonta 40 litert a motorba, de mivel Ferj ujabban egeszsegugyi szempontokbol autoval jar, amibe nem ez a cucc megy, hat az uzemanyag jo aposnak a csonakjaba! Tehat: igy sem vagyunk ingyenelok! :o))
Teny, hogy neha unom mar (a halat...), de az is teny, hogy jobb, mint egy veres steak! :o)

Na szoval: Rudi, a Ferj, tegnap reggel arra vetemedett, hogy elkezdje eme "tanfolyamot" es mar rengeteg jo otlettel, egy felig teleirt notesszel, egy csomo igy-ugy megkotott horgokkal (ez a kinai resze szamomra...) es egy pecabottal tert haza (mert ez az "iskola" meg taneszkozt is biztosit!) Felmentunk anyosekhoz ebedelni, utana meg vagy 2 oran at tanitotta aposnak a fortelyokat, trukkoket, ami ezuttal nem "aparol fiura szallt", hanem fiurol aptyukra! :o) Anyossal egy darabig figyelmesen "reszt vettunk", aztan mikor rajottem, hogy minden masodik halaszati szakkifejezest nem ertem es "rossz nezni", ahogy kotozigetnek, babralgatnak, hat ugy dontottem: lelepek en immaron, mert meg fel sem hivtam az alltorvost (a cica meg mindezido alatt egy falatot sem akart sem enni, sem inni...) :o(

...Hivtam a dokit, (akinek Gardian a vezetekneve, vagyis lehetne akar Orangyal is... Lasd: guardian angel..) es megbeszeltuk, hogy 18 ora korul johetunk a beteggel... Kozben ugy dontottem a nyar ota folyton tusszogo kedvenc kiscicat is elvisszuk, ha mar megyunk, hatha vele is kezd valamit ami segit kicsit neki a gyogyulasban...

Eppenhogy csak kifordultunk a foutra es a varos fele vettuk az iranyt, erzem: "Itt valami buzlik, de nagyon!" :o) Nana, hogy buzlott!!! A kiscica bekakilt felelmeben, hiszen eloszor utazott abban a nagy feher berrego izeben, ami mindig majdnem eltapossa amikor hattal all be az udvarba, hogy kipakolhassa gazdi a bevasarlast... Mar tudom, miert mondjak a valamitol felo emberre, hogy "fostos" :o) vagy hogy "fosik" valamitol... :o) (Sorry, de ez az en blogom es en dontom el, mi az ami "nyomdafesteket" turo es mi nem az... :o) Mielott valaki "beszolna"!)

Folytatom: ut szelen megalltunk, maris elovehettem a 100-as PZS-t, amit ereztem, hogy el kell hozni! Rudi "torolgetett", en meg csak tartottam a zacskot, amibe dobalta a kakas zsepiket... Majd egy kis szensavmentes asvanyviz kovetkezett, amivel kicsit meglocsoltuk a padlot (mert oda lett piszkitva...), ujra attorolgette es ujra a regi volt! Az ut tobbi reszere mar kismacs is lenyugodott, odafekudt a nagy beteg cica melle es igy utaztunk negyesben a doktorneni fele... :o)

Mikor megerkeztunk es Rudi meggyozodott rola, hogy nincs benn kutya vagy kigyo vagy egyeb cicara leselkedo veszelyforras, bevittuk elsokent a nagyon beteget... Na es most jon a hab a tortara: a dokino, akit mar elkonyveltem felig Orangyalnak, nem volt tul szimpa... Sot! Okosabb volt mindnyajunknal (legalabbis igy velte gondolni onmagarol...) es nagyon durvan bant a szegeny cicaval is... :o( Eszre sem vette, hogy milyen beteg a labikoja (ami regen eltort es rosszul forrt ossze, de mi mar ilyen santan fogadtuk orokbe...), es azt mondta (ranezesre), hogy "Igen! Ennek a macskanak be van dagadva a nyirokcsomoi es elegge "odavan", ugyhogy felajanlanam, hogy 3 napot itt tudna maradi, amig mi helyre hozzuk, mert sok gyogyszert igenyel es kulonbenis, minek jonnenek be folyton a varosba "ez miatt"... Blablabla..." Azt is mondta, hogy ez egy macska-laryngo-ize betegseg, aminek kovetkezteben sok cica sajnos el is pusztul... :o( Hat, erre mi egyszerre: "nem hagyjuk itt!" Rudi volt a batrabb, o mar a fortelyokat leste, hogy hogyan kell beadni a tablettat a szajaba, hogyan kell orrcseppet nyomi az orraba (a szemkenocsozest meg mar tudjuk!) :o) En kifaggattam a dietarol (mit egyen, mit igyon) es szepen miutan megkapta mindket cica a szurikat, tablettakat, vitamint, elindultunk hazafele... A picit vegig az olemben fogtam, mert annyira megijedt es olyan keservesen sirt a szuri utan (nem is csodalom...), hogy el nem akart engedni, csak szoritott a kis mancsaival!!! Visszafele mar nem volt kaka, es este szepen beprobalkoztam neki a homeopatias Coryzaliat (ami nem jott ossze szajkifeszitos modszerrel ketten, csak vizben beolvasztossal es fecskendovel bespriccentve a szajacskajaba, de hat ez van: a lenyeg, hogy a szandek megvolt, csak en feltem, hogy felrenyeli es megfullad, ugyhogy nem mertem a nyelve vegere tenni, igy mindig kikopte...) :o( Azert a celt elertuk: a gyogyo bekerult a macskakba, csak folyekony kiadasban! :o)

A doktornore egesz uton "fujtam", szidtam es ki is akadtunk mindketten, hogy hogy is mondhat ilyet, hogy ez a macska lehet nem fog dokaig elni, ha nem hagyjuk ott... Igenis fog! Mert o egy nagy harcos, hiszen ezer felol sujtott le ra minden rossz szegenyre, megis kibirta es most is igy lesz! Este a nagycicanak is adtunk fecskendovel kamillateaba olvasztott homeopatias golyot (sajat felelossegre, en dontottem igy, mert az sosem arthat, ha meg egy kis jot kap) Tettem bele Oscillococcinumbol egy kicsit meg 3 golyo Echinacea-t, majd szepen benyomtuk neki es 1,5 ora mulva magatol felkelt, leszallt az agyrol, elsetalt a konyhaig es evett egy kis joghurtot! :o) Na? Jok vagyunk, mi? Mire vege lett a keso esti filmnek, ejfel korul mar szepen evett, mosakodott es masszirozta a pokrocot, pedig semmi ereje nem volt mar, es feltem, hogyan fogjuk tudni etetni-itatni fecskendovel, mert muszaj lett volna, ha nem eszik egyedul! Kozben simogattuk, hagytuk pihenni a melegben, ugyhogy biztosak vagyunk benne, hogy ha otthagyjuk a hulye dokinal, lehet tenyleg elpusztul vagy stresszben fog elni utana az ismeretlen hely meg a mellette levo ketrecekben ugato kutyak miatt... Kell nekik a mi szeretetunk is, az en foztom (ami epp most is fo: csirkehusi, rizzsel levesben, amit majd osszeturmixolok nekik kesobb, mert reggel mar bevagtak egy tonhalkonzervet ketten!) Jol dontottunk, hogy nem hagytuk ott szegenyt, ki tudja, mi lett volna vele... Meghogy 3 nap!!! Estere mar jol lett! Ma meg meg vidamabb, hajnalban mar fel is kelt es engem bamult, ahogy "alszok", egyszer kint is voltam vele az udvarban, mert nagyon ugy tunt, hogy valamit mondana, ha tudna... Gondoltam, hatha kakilnia kell vagy rosszul van... Most del van, hetfo, cicus itt fekszik, a kicsi a garazsban aludt (mert o nagyobb kakaveszelyt jelent a lakasra nezve...), de reggel meg arra sem ebredt fel, hogy a Rudi ment at a garazson dolgozni... Most kiraktam, hadd intezze el a dolgat, hadd menjen hatra anyoshoz a kiskonyhajaba egy kis halert, a nagycicus meg ha felebredt szinten kimegy koszonni a gazdaasszonyanak :o), megmutatni, milyen jo formaban van mar! :o) A nyirokcsomoi is kisebbnek tunnek ma... Hala az Egnek! :o)

Amugy meg egyszer kell ma menni a dokinohoz egy szurira, meg rendezni a szamlat, ma delutan, ugyhogy a kicsit mar nem kell vinni, o jobban van sokkal es neki tegnap sem volt laza, mig ennek a masiknak volt...
Bucsuzoul valogattam nehany kepet roluk, ha mar igy megihlettek a mai blogbejegyzeshez... :o)

Az utolso kepen a "sarga cica" szinten itt van nalunk, ot "torvenyesen" nem fogadtuk be, de a kicsinek nagyon jo haverja, tehat kap enni o is! :o) A fekete-feher pedig a nagy beteg macskusz, a legdragabb az osszes kozul (meg persze a kicsi is...) :o) Jaj, nem tudok valasztani! Mind aranyosak!

Pusz!