Meduza, sarkany, kigyo...

...Megszalltak minket a gonoszok!!! :o)

Eloszor Rudi volt az aldozat, aki viz alatti uszasbol ugy ert partot, hogy a jobb szeme csipte, piros volt, fajt es luktetett! Nem ertette mitol lehetett, de miutan szakerto szemekkel megvizsgaltam, megallapitottam (mert en ilyet is tudok! :o)), hogy ez nem mas, mint egy enyhebb meduza csipes, raadasul pont a jobb szeme belso sarkaban, mivel nott rajta egy pirinyo kis gombocka is! Szegenyt elegge idegesitette a dolog, foleg, mert a maras hatassal volt a szemidegre, amitol ugy ugrabugralt az a resz, mintha kulon eletet elne! Jo a rosszban, hogy egy meduza csipesnek 1,5 ora kell, hogy rendbe jojjon a dolog, ugyhogy mire megettuk a kukoricat es megvartuk a naplementet, mar csokkent a fajdalom, hazaerve estere pedig mar alig erezte... :o) Hat igy jar, aki viz alatt akar uszkalni... En maradok inkabb a felszinen... :o)

Masodik "temakor", a sarkany illetve kigyo vagy ki-hogy szereti... Tegnap volt az egyetlen olyan nap, amit Agiekkal toltottem... Sajnos elotte nem nagyon birtam, mert Zsuzsiek itt voltak es veluk voltam, a klonom pedig intezte a hazimunkaimat hebe-hoba, ugyhogy mar Agiek fele nem birtam volna sem fizikailag, sem szellemileg szakadni... Ugyhogy tegnap reggel Age irt egy sms-t, hogy "delben indulunk a strandra es viszunk teged is"... Es igy lett... Elvittek! :o) Autoval mentunk, 15 km-re tolunk es pont delben sikerult is elindulnunk!!! Eppen harangoztak... :o) Egybol bereltunk napozoagyakat (megint tanultam valami ujat valakitol, ugyhogy miutan meggyozodtem rola, hogy nem olyan draga es sokkal kenyelmesebb, mint a foldon gubbasztani, hat asszem, meg is tartom ezt a szokast es kozben majd Age-ekre gondolok a tavoli Magyarorszagon...) Miutan Agi-csalad kollektiven befejezte 1 oras kremezesi ritualejat :o) bementunk a vizbe Agicaval pancsizni, ugralni, jatszani, majd fagyiztunk, majd pihi, aztan megint furdes majd megint fagyizas kovetkezett... :o) Na de nem ugrunk ekkorat elore, hiszen a sarkanyt meg nem is emlitettem meg! Agi vett a kislanyanak egy hatalmas kigyot (vagyis sarkanyt!), amit apa fujt fel labpumpaval (es ugyanezzel szivatta is ki belole a levegot, mert ebbol maskepp nem menne...) :o) A szornyetek piros es akkora, hogy a fel beachet elfoglalja, legalabbis azt a reszt, ahol mi jartunk be... Odacipeleskor harman vittuk ovatosan, vigyazva, hogy el ne sodorjunk vele egy-egy lezengo turistat! :o) A kigyot osszevissza lehet tekerni, fejet-farkat alul-felul ugy be lehet illeszteni a testebe (felreertes ne essek!), hogy vegul egy kenyelmes kis fotelszeru, behuppanasra alkalmas dolog lesz belole, amiben Agi-anya majdan utana en is, pihentunk egy oraisit! (Ezt a pihit Agi le is fotozta, videozta, de ezek a kepek meg nem kerulnek nyilvanossagra, leven, hogy Agi gepen vannak, aki "csak" 2 nap mulva tudja elkuldeni, ugyhogy ezennel nem leszek annyira up to date (naprakesz) a fotokkal, ahogy szoktam, de mindegy, kibirjatok... :o) Voltak a strandon mindenfele nepek es nemzetek, tobbek kozott lengyel sracok, akik csak ugy odajottek hozzank es megmutattak mekkora kagylot talaltak!!! (Lasd: mellekelt fotokon...) Hat apam: nem semmi volt! Jo sok kepet csinaltunk rola, nagyon erdekes volt es amikor delutan a zembernek elmeseltem, aszonta, hogy oruljunk, hogy nem buntettek meg, met ezt a fajtat nem is szabadna piszkalni, nem am kivenni a tengerbol es haborgatni nyugalmat... A bunti osszeg hallatara osszeugrott a gyomrom is, de gyors megnyugtattam magam, hogy nem mi vettuk ki, mi csak fotozkodtunk vele! :o)

Strandolas utan, olyan fel hat korul megjott ertem a zuram es folytattuk tegnapi utunkat a varosba, mert venni kellett kajat, mosoport meg hajomotor konzervalo spret... :o) Ut kozben megalltunk a kozelebbi kisvarosban is, ahol kifosztottuk a piacot es ettunk olyan scampis pitat tartarral, mivel egyikunk sem ebedelt tegnap rendesen, pedig kellene... Keson ertunk haza, majdnem 22 ora volt mar, ma meg koran keltem, mert mennek haza az Agiek mindjart es erkezik Ilike baratnom Eger mellol gesztenyepurevel meg Turo Rudival! :o) Jon Vele a ferje is meg a "kis" keresztfia, akirol tegnap kiderult, hogy 13 eves, ugyhogy inkabb megsem a macis agynemut huzom fel neki... :o)

Robiek is itt vannak mar... Mondjuk elso nap talalkoztunk, azota csak a hangjukat hallottam, de nem lattuk egymast, a zurammal meg meg szerintem nem is talalkoztak iden... Egy hazban vagyunk, de ezer fele, ugyhogy nem is csoda, hogy igy elkeruljuk egymast... Na majd talan ma talizunk... :o)

Most befejezem, mert ideje nekiallnom elokesziteni Ilikeeknek a dolgokat, amiket le kell vinnem az apartmanjukba es mire osszeszedek mindent, kell egy jo ket ora, amilyen rumliban elunk mi itt...

Mindenkinek nagy puszi es udvozlet innen delvidekrol...