Tegnap reggel elindultunk a varva vart utra... Mielott felmentunk az autopalyara, meglatogattuk a cicankat, akinek a testhomerseklete stabilizalodott (mert amugy tul alacsony volt...), de sajnos meg mindig nem nagyon akar enni magatol (mondja a doki, bar lattuk, hogy van bent kaja meg viz es Rudi szerint ugy nez ki, mintha ette volna...) Megolelgetni sajnos nem tudtam, mert a doktorno epp rohant el valahova, ugyhogy jaro kocsi ajtajat nyitva hagyva (utolso pillanatban csiptuk el!) futott gyorsan hatra velunk a kis hazba, ahol a beteg allatok ketrecei vannak es egy pillanatra tudtam csak megsimizni egy ujjal a Musti fejet... :o( Eleg szomoru szegenykem, de nagyon bizunk benne, hogy rendbe jon... Rudi szerint jol lesz, mert nem nez ki olyan rosszul, ahhoz kepest, hogy nem eszik es nem is csontsovany... Csak szomoru... Azert hivjuk majd oket par nap mulva es megkerdezzuk mi ujsag vele... Bizom a johirekben...
Az ut hazafele eleg gyorsan lement! Talan meg sosem tunt ilyen rovidnek... Egyszer tankolni alltunk meg es reggeliztunk egyet, utana meg egy teaszunetet tartottunk es megettunk meg egy szenyot... Ezuttal nem sms-eztem anyueknak a hatarrol, hogy 5 perc mulva otthon vagyunk (mivel a hatarmenti telepulesen elnek, igy nem kell a zuramnak egyaltalan Magyarorszagon belul vezetnie!) :o), hanem meglepetest okoztunk! :o) Szepen kezbe vettunk annyi cuccot, amennyit egyszerre elbirtunk es becsongettunk az ajton... Persze tudtam, hogy biztos a kukucska lyukon akarnak eloszor meggyozodni, hogy ki van az ajto elott, igy azt jol letakartam!!! :o) Na, volt am nagy meglepetes!!! "Maris itt vagytok???" :o) Hat itt voltunk... Gyors hivtam a mammert Delen, hogy jol vagyunk, megerkeztunk es meg egyszer (legalabb 5-odszorre) megerosittettem vele, hogy vigyaz a macskakra es szepen kezelgeti a szemuket!!! Aztan kipakoltunk a kocsibol, anyuek is segitettek, mindenki elkapott valamit es mar fenn pakolaszhattam tovabb, kozben dumaltunk, ettunk, ittunk, mig anyos eccercsak ujra telefonalt... "Na kezdodik..." - gondoltam magamban, de vegul is csak azert hivott (gondolom a ferje kezdemenyezesere, mert o szeret komplikalni...), hogy ez a szembetegseg ami a cicaknak van nem veszelyes-e emberre... Jo fej... Amig mi kenegettuk oket, ertunk senki sem aggodott, de ahogy rajuk van bizva a feladat, hirtelen elgondolkoztak es megijedt az egojuk picit, hogy jaj mi lesz veluk... :o( Rudi vette fel a telefont, mert en lattam a szamot es egybol ilyenkor a kezebe szoktam nyomni, hogy "keres a zanyukad", mivel tudom, hogy o hamar es gordulekenyen intezi az anyjaval valo kommunikaciot, mig en sokszor erolkodom nagyon, hogy higgadt tudjak maradni es ne huzzam fel magam... Ennyi.
Ma csutortok van... A zuram meg alszik, en meg mar letusoltam, ittam egy teat, beszelgettem a tesommal, leltaroztunk a nesszeszeremben (adtam neki parfumoket, mert en ilyen jo nover vagyok...) :o) aztan most o keszulodik mukormoshoz (na ez az amit en meg sosem probaltam... Talan tul regimodi vagyok...) :o( en meg kicsit jelentkezem, amig a Rudi felebred, aztan nekiallok apunak kisutni a rakokat (ezuttal naaagy piros surimiket vettunk fagyasztva es vettunk hozza lepenyt meg tartart, hogy olyanra csinaljam, mint amit nyaron lehetett Trogirban venni es apu amikor evett nalunk, naon izlett neki!) :o)
Ma semmi komoly program nincs, csak lazulas, pihi, delutan meg elmegyunk kicsit a mamamekhoz meg a uncsitesomekhoz vizitbe... Megtudtuk, hogy a mamaek meg nem szureteltek, ugyhogy szerencsenk van es meg megtomhetjuk a bendoinket finom fekete szolovel!!! :o)
Holnap delutan meglatogatjuk a keresztfiunkat, aztan szep lassan intezzuk a tobbi vizitet, kirandulast, vasarolgatast es egyeb programot...
Anyuek ma delutan vasarolni mennek es hoznak joooo sok Turo Rudit meg Kaukazusi kefirt, ugyhogy - a beteg cicusok miatti aggodast leszamitva - teljes lesz a boldogsagunk!
No comments:
Post a Comment