Vegre sikerult megjutalmaznunk magunkat az atmelozott het utolso napjan egy kis kiruccanassal, ami nem is volt olyan kicsi, mivel mi ma reggel par perces dilemmazast kovetoen a 130 km-re levo Imotskit jeloltuk ki celpontul! A viamichelin oldalan megkukkoltuk, mennyi az ut odaig oraban es kilometerben es szinte percre pontosan úgy ertunk oda, ahogy josolta a „Michelin” uttervezoje! :o) Ott 1 h 55 az ut, mi pedig bo 2 ora es par perc alatt parkoltunk a Kek-tonal, ugy, hogy elotte meg tankolni is megalltunk es reggelit venni egy peksegnel... :o)
...Imotskiba erve a varos maga nem okozott csalodast, mert nem is vartunk semmi kulonlegeset, de a taj amelyen utkozben atmentunk meg így telen, kopar fakkal is nagyon lenyugozott! Hat meg a tavak!!!
Imotski egyebkent majdnem a Bosznia-Hercegovina hataran van, innen csak 70 km Medjugorje, a hires zarandokhely... Mostar is kozel van... Na de ezekrol majd amikor odaig is eljutunk, mert en ugyan unszoltam a zuramat, hogy menjunk at egy kicsit, o azt mondta „rudissagahoz” hiven, hogy „Egyszerre egy helyet latogassunk! Nem rohanunk sehova! Jovunk majd maskor is es akkor majd egyenesen oda megyunk...” Vegul is igaza volt, csak en akarok mindig tobbet es tobbet!!! :o)))) Ahhoz, hogy oda is eljussunk nem delelott 11-kor kell elindulni, de hat ezuttal nem sikerult korabbi indulast utemezni (nekunk az amugy is ritkan sikerul...), mert elozo ejjel megint 1-kor fekudtunk csak le a fugazasos buli utan...
Imotskiban a legklasszabb a ket to (Kek-to es Voros-to), amelyek egymastol nem messze helyezkednek el es valodi gyongyszemek!!! :o)
Mi eloszor a Kek-tohoz mentunk, mert az esett eloszor utba... Itt Rudi azzal kezdte (meg be sem ertunk rendsen a kis osvenyre...), hogy: „Ide majd anyuval is el kellene jonni..” :o))) Mondom neki: „???” Mire o: „Hat mert meg sosem volt itt, biztos tetszene neki...” Ugyhogy anyukam: keszulj! Terapias jelleggel varunk „szanatoriumunkban” es viszunk majd ide-oda! :o)
Szoval a Kek-to fantasztikusan szep (bovebb info az interneten, majd linkelek egy-ket oldalt alul...) es meg szebb lenne a kepeken, ha nem lett volna borus az eg felettunk, de hat mit is varunk januar utolso napjan hegyek kozott-volgyek kozott??? :o) Nem baj: így is szep! Vannak korbe-korbe osvenyek, amelyeken haladni lehet s kulon jelzik tablakon, hogy „Hulyegyerek, ne arra!” ha valaki nekiallna sajat utvonala menten a sziklak kozt ugrandozni... Rudi megprobalta, de miutan tulelt egy kemeny szakaszt, inkabb meggondolta magat... Talan az is meggyozhette, hogy en visitottam kozben, hogy lezuhan es jaj mi lesz... :o)))
Kek-tonal setalgatva es amuldozva R-bol elojott a gyermeki enje es a szemkozti hegyoldalban latni velte a Gyuruk Ura Smeagoljanak (Szmiigol) barlangjat... Nekem is megmutatta azonnal, en meg – hogy teljes legyen az orome – le is fenykepeztem neki!!! :o)))
Kek-tavi seta utan a Voros-to kovetkezett... Na, itt setalgatni nem lehetett, viszont sokkal de sokkal gyonyorubb!!! Legalabbis nekem ez jobban elnyerte a tetszesemet, bar mindketto egy csoda!!!
A Voros-to úgy nez ki, mintha egykor idezuhant volna egy nagy meteorit es hatalmas lyukat vajt volna a talajba! Az egeszet sajnos nem tudta befogni a fenykepezogep, de probaltam reszletekben visszaadni, hogy Ti is lassatok (aki meg nem jart itt...) Falai szinte fuggolegesek, es a sziklak tetejen fenyok sorakoznak, amelyek lentrol nezve hat igen „minik”, pedig oriasiak!!! Hihetetlen!!! A to szinei meg, jaj... Festoiek!!! A sziklafal voroses szine is egyedi, nekem nagyon misztikus! Meg is jegyeztuk, hogy emberi kez ilyet nem produkal... Ehhez kell, hogy legyen egy Isten! ♥
...Innen tovabb a Ricice-tohoz mentunk (errol nem is tudtuk, hogy van, csak ott olvastuk egy tablan, hogy 6 km...), aminek szinten megvan a maga kulonlegessege... Ez a to mar nem sziklafalak kozti melysegben all, hanem kozvetlen az ut szelen es korulotte hegyek, fenyveserdo, amely mogott a hatterben huzodo havas hegyseg latvanyatol olyan Tahoe-to erzesem lett (ez az a to az USA-ban, ami sokszor szerepel filmekben...) vagy mintha Kanadaban lennek, pedig meg sosem voltam... :o) Biztos ott meg gyonyorubb, de ha a termeszetrol van szo, en nem szeretek kulonbsegeket tenni es fokozni a szepseget, hiszen minden gyonyoru ami termeszetes, a valogatas pedig emberi gyarlosag!!! :o(
Tavakban gyonyorkodve hamar el is szallt az ido es lassan kellett keresni valami helyet, ahol adnak enni, mert jol megeheztunk a nagy setakban... Egy utszeli hotel-restaurantra esett a valasztas, mert sok valasztasi lehetosegunk nem volt azon a kopar videken... Tintahalat ettunk mindketten csak mas-mas korettel... Hazafele pedig szakadt a hooooo! Nekem ez volt a nap fenypontja!!! Igazi ajandekkent konyvelem el ezt a vasarnapot, hiszen minden olyan gordulekenyen ment es egyet se vitatkoztunk, elveztuk a nap minden pillanatat es meg a zacskos gombalevest is elneztuk az etteremnek, olyan jo kedvunkben voltunk, hogy nem akartuk levinni az energiakat... :o) Es a hazafele uton a hoeses!!! Barki is szervezi az eletunket es irja a hatterben a szindarabot, a mostani vasarnapert kulonosen nagy halaval tartozunk NEKI! ♥
Bovebb info a neten:
http://adria-trogir.hu/content/imotski
Imotski egyebkent majdnem a Bosznia-Hercegovina hataran van, innen csak 70 km Medjugorje, a hires zarandokhely... Mostar is kozel van... Na de ezekrol majd amikor odaig is eljutunk, mert en ugyan unszoltam a zuramat, hogy menjunk at egy kicsit, o azt mondta „rudissagahoz” hiven, hogy „Egyszerre egy helyet latogassunk! Nem rohanunk sehova! Jovunk majd maskor is es akkor majd egyenesen oda megyunk...” Vegul is igaza volt, csak en akarok mindig tobbet es tobbet!!! :o)))) Ahhoz, hogy oda is eljussunk nem delelott 11-kor kell elindulni, de hat ezuttal nem sikerult korabbi indulast utemezni (nekunk az amugy is ritkan sikerul...), mert elozo ejjel megint 1-kor fekudtunk csak le a fugazasos buli utan...
Imotskiban a legklasszabb a ket to (Kek-to es Voros-to), amelyek egymastol nem messze helyezkednek el es valodi gyongyszemek!!! :o)
Mi eloszor a Kek-tohoz mentunk, mert az esett eloszor utba... Itt Rudi azzal kezdte (meg be sem ertunk rendsen a kis osvenyre...), hogy: „Ide majd anyuval is el kellene jonni..” :o))) Mondom neki: „???” Mire o: „Hat mert meg sosem volt itt, biztos tetszene neki...” Ugyhogy anyukam: keszulj! Terapias jelleggel varunk „szanatoriumunkban” es viszunk majd ide-oda! :o)
Szoval a Kek-to fantasztikusan szep (bovebb info az interneten, majd linkelek egy-ket oldalt alul...) es meg szebb lenne a kepeken, ha nem lett volna borus az eg felettunk, de hat mit is varunk januar utolso napjan hegyek kozott-volgyek kozott??? :o) Nem baj: így is szep! Vannak korbe-korbe osvenyek, amelyeken haladni lehet s kulon jelzik tablakon, hogy „Hulyegyerek, ne arra!” ha valaki nekiallna sajat utvonala menten a sziklak kozt ugrandozni... Rudi megprobalta, de miutan tulelt egy kemeny szakaszt, inkabb meggondolta magat... Talan az is meggyozhette, hogy en visitottam kozben, hogy lezuhan es jaj mi lesz... :o)))
Kek-tonal setalgatva es amuldozva R-bol elojott a gyermeki enje es a szemkozti hegyoldalban latni velte a Gyuruk Ura Smeagoljanak (Szmiigol) barlangjat... Nekem is megmutatta azonnal, en meg – hogy teljes legyen az orome – le is fenykepeztem neki!!! :o)))
Kek-tavi seta utan a Voros-to kovetkezett... Na, itt setalgatni nem lehetett, viszont sokkal de sokkal gyonyorubb!!! Legalabbis nekem ez jobban elnyerte a tetszesemet, bar mindketto egy csoda!!!
A Voros-to úgy nez ki, mintha egykor idezuhant volna egy nagy meteorit es hatalmas lyukat vajt volna a talajba! Az egeszet sajnos nem tudta befogni a fenykepezogep, de probaltam reszletekben visszaadni, hogy Ti is lassatok (aki meg nem jart itt...) Falai szinte fuggolegesek, es a sziklak tetejen fenyok sorakoznak, amelyek lentrol nezve hat igen „minik”, pedig oriasiak!!! Hihetetlen!!! A to szinei meg, jaj... Festoiek!!! A sziklafal voroses szine is egyedi, nekem nagyon misztikus! Meg is jegyeztuk, hogy emberi kez ilyet nem produkal... Ehhez kell, hogy legyen egy Isten! ♥
...Innen tovabb a Ricice-tohoz mentunk (errol nem is tudtuk, hogy van, csak ott olvastuk egy tablan, hogy 6 km...), aminek szinten megvan a maga kulonlegessege... Ez a to mar nem sziklafalak kozti melysegben all, hanem kozvetlen az ut szelen es korulotte hegyek, fenyveserdo, amely mogott a hatterben huzodo havas hegyseg latvanyatol olyan Tahoe-to erzesem lett (ez az a to az USA-ban, ami sokszor szerepel filmekben...) vagy mintha Kanadaban lennek, pedig meg sosem voltam... :o) Biztos ott meg gyonyorubb, de ha a termeszetrol van szo, en nem szeretek kulonbsegeket tenni es fokozni a szepseget, hiszen minden gyonyoru ami termeszetes, a valogatas pedig emberi gyarlosag!!! :o(
Tavakban gyonyorkodve hamar el is szallt az ido es lassan kellett keresni valami helyet, ahol adnak enni, mert jol megeheztunk a nagy setakban... Egy utszeli hotel-restaurantra esett a valasztas, mert sok valasztasi lehetosegunk nem volt azon a kopar videken... Tintahalat ettunk mindketten csak mas-mas korettel... Hazafele pedig szakadt a hooooo! Nekem ez volt a nap fenypontja!!! Igazi ajandekkent konyvelem el ezt a vasarnapot, hiszen minden olyan gordulekenyen ment es egyet se vitatkoztunk, elveztuk a nap minden pillanatat es meg a zacskos gombalevest is elneztuk az etteremnek, olyan jo kedvunkben voltunk, hogy nem akartuk levinni az energiakat... :o) Es a hazafele uton a hoeses!!! Barki is szervezi az eletunket es irja a hatterben a szindarabot, a mostani vasarnapert kulonosen nagy halaval tartozunk NEKI! ♥
Bovebb info a neten:
http://adria-trogir.hu/content/imotski
http://picasaweb.google.com.au/brmkepei/ImotskiKekToEsVorosTo#
No comments:
Post a Comment