Sunday 2 September 2007

Erzesekrol, eletrol, sorsrol...


Vasarnap reggel van... Dorkaek mar hazaertek... Kuldtek sms-t. :o( Kicsit szomoru vagyok, mert most olyan ures a haz, de annal tobb dolgom van, minthogy itt most depizzek, ugyhogy azonnal neki is alltam, de most tartok egy szusszanasnyi szunetet, amig megirom az elmult napok esemenyeit, ugy nagyjabol...
A multkori bejegyzesemnek azzal lett vege, hogy indultunk csavarogni... Innen 35 km-re voltunk, atutaztunk azon a leegett teruleten is, amirol irtam egyszer, hogy 100 ha-nyi bozot leegett, hazak is veszelybe kerultek... Hat, borzaszto latvany valoban... Szornyu lehetett! Ennel meg szornyubb a hir, amit most megosztok veletek... Bizonyara a magyar televizioban is szo esett rola, mekkora tragedia tortent az egyik Nemzeti Parkban... 7 tuzoltonk vesztette eletet, a legfiatalabb 17 eves volt, voltak 18 evesek is, tobbek kozott a parom baratja is, akivel 4 even at egymas mellett ultek a suliban... Szegeny srac, meg csak 33 eves volt, nem szamitott arra, hogy ebbol az akciobol mar nem ter haza soha... Az egesz orszag gyaszol. A zaszlok mindenhol felig leengedve, fekete zaszlok kint, a varosi tuzoltosagon emlekkonyvet nyitottak, lehet menni, irni bele par sort, gyertyat gyujtani ezeknek a szerencsetlen fiuknak... Igazabol a pokol kozepebe kerultek, mert a helikopter, ami letette oket 200 m magassagban a szigeten, viz nelkul, csak oket, a tuzoltokat, akik nem is sejtettek, hogy a szelirany megfordul es korbeveszi oket a tuz, ami elol nem volt menekves! Csak fu egett, meg egy fa sem volt a kopar szigeten, hazak meg foleg nem... A semmit mentek oltani, hiszen a tuz maga is elaludt volna, amikor leeg a fu... Borzaszto tragedia, mindenki gyaszban van, en is sokat sirtam annyira megerintett a dolog... Hiszen nem olyan regen talalkoztunk ezzel a baratunkkal, meselte, hogy mennek alberletbe a mennyasszonyaval es nemsokara nosul! Es most kesz, vege, ennyi az elet... Ami a legborzasztobb, hogy a boncolas eredmenyekeppen kiderult, nem is fustmergezesben haltak meg, hanem elevenen egtek le a fiuk!!! Mit erezhettek? Mi lehetett a fejukben? Gondoltak-e a szeretteikre? Vagy erre nem is jutott idejuk??? Hetfon delelott 11-kor a varosi szinhazban lesz unnepelyes megemlekezes roluk... Meg nem tudom el tudunk-e menni, mert ha dolgoznia kell a paromnak, akkor nem biztos, kulonben meg nagyon szeretnenk ott lenni!

Nyugodjatok bekeben...

...Hogy ne csak ilyen szomoru hireket irjak, elmeselem, hogyan telt a varoslatogatos napunk, penteken: igazi kirandulo idonk volt, ami egyszer csak derult egbol villamcsapaskent megvaltozott, sotet lett es amint leultunk egy kavezo teraszara kavezni, elkezdett erosen fujni a szel, feldontotte a parkolo motorokat, robogokat, a bazarosok satrait is biztosan, hiszen senki nem szamitott arra ami tortent! Jegeso esett, eros szellel kiserve, mindenki rohant be a biztosba, a hullamok hatalmasra nottek, ilyet meg a helyiek sem lattak reg! Ha akartam volna sem tudtam volna a baratainknak ilyen elmenygazdag napot szerezni, mint ahogy a penteki sikerult! 135 kepek keszitettunk csak aznap, hat meg a tobbi napokon!!! :o) Az osszeset megnezhetitek a blogunk jobb szelen talalhato "Dorkaek nalunk" linkre kattintva. Fel meg nem iratoztam oket, de elkezdtem, csak meg nem volt idom befejezni, mert 331 kep, az igenyel jo par orat! :o) Azert erdemes megnezni! Nagyon jol ereztuk magunkat egyutt! Tegnap meg bucsuvacsit is keszitettunk, meg Stahl fele csokis tallert, aminek a receptjet is megkaptam es fogok en is csinalni! A kis Marko furcsi utan velem aludt el ismet! Le akartam tenni magam melle az agyra es meselni neki meset (altalaban az aznapi esemenyeket mondogattam neki vissza, hogy jol megmaradjon a kis fejeben, meg azt, hogy milyen okos es aranyos kisfiu o, mennyire szereti mindenki es almodjon szepeket, az Angyalkak orzik az almat meg nehany Joistenes dolgot, hiszen megiscsak a keresztanyja vagyok...) Szoval a kis csibesz nem akart mellem fekudni, hanem visszamaszott, ram fekudt, atolelt a kis karjaival, en is atoleltem es simogattam ot, meseltem neki, aztan amikor egyszer csak elhallgattam, hogy meghalljam alszik-e mar, megsimizett a kis kezevel es azt mondta: "szesze..." (=szeretlek) :o) Na, nem kell reszleteznem mit ereztem, igaz? :o) En ugy elkezdtem bogni, mint a hulye! Oromomben sirtam, mert ilyet nem kap minden nap az ember! Ez a kis csipike szeret (szeszez) engem!!! Olyan jo erzes!!! Nem birtam ott hagyni egyedul a szobaban, sokaig vele maradtam meg, aztan leforditottam ovatosan az agyra es kimentem elmeselni a baratainknak meg a paromnak ezt a nagyon klassz esemenyt, persze bogve! :o) Olyan rossz, hogy mar el is mentek... Rovid, de tartalmas egy het van mogottunk, azt hiszem, egyikonk sem felejti el egyhamar! Legkozelebb tavasszal talalkozunk! Addigra mar biztosan meg tobbet fog beszelni a kis dragam!


Megyek most, mert var a munka (teregetes, mosas, takaritas...) Szegyen, hogy vasarnap ilyenekkel foglalkozok, de muszaj, mert szorit az ido a kovetkezo latogatonkig, aki hetvegen erkezik es nem mas, mint az ANYUKAM!!!!! :o) Vele is nagy terveink vannak, de most direkt nem irom meg, mert akkor elolvassa, pedig meglepinek szanom!!! :o)


Puszi mindenkinek, irjatok!!!

No comments: