Thursday 3 June 2010

Azota...

Illetve:
azota SEM jelentkezett aposom Romabol... Ki tudja merre jar? :o) Anyos mar aggodik, hogy ujranosult valahol a vilagban, ha egy telefont sem nyom le ide, haza... :o) Elvileg mar lassan vissza kellene jonnie, talan az ejjel haza is ert, ki tudja, majd kiderul, ha felmegyek lekezelni anyos labat...
Apropo: mammer-lab!
Tegnap este hivott, hogy menjunk fel es nezzuk meg, mert olyan, mintha megdagadt volna es csillog (fenylig inkabb...) es amikor tegnap elott voltunk vele a varosban ugyeleten, hogy megiscsak ranezzen egy szagerto szempar is, akkor azt mondtak neki, hogy ha fenylik es dagadna, jojjon vissza, hogy felvagjak es kitisztitsak, mert akkor elvileg van alatta genny... Na, szegeny mammer mar azt is elkepzelte, hogy amputalni fogjak a labat, de ezt hamar kivertem a fejebol (keves hianyzott, hogy ne szo szerint tegyem!), ugyhogy most nyugi van... Pedig mar elkepzeltem, ahogy fel labon, mankoval, egyik szeme lekotve, vallan egy nagymeretu papagajjal all es a tengert furkeszi tavcsovevel egy kalozhajon (mondjuk apos csonakjabol...) :o))))
Fajdalmai nincsenek, de nagyon szeret dramatizalni, ezt megint megerositette... Minden baratnojet felhivja telefonon es elmondja, hogy o elesett es milyen szerencsetlen, aztan jonnek sorba a mammerek hozza: egyik rugalmas polyat hozott neki, hogy bekotozze a labat, a masik botot, hogy konnyebben jarjon (!!!) Utobbit, amikor meselte, nem birtam ki, hogy ne kerdezzek ra, hogy: "A tolokocsit kitol kapja???" A laba tenyleg nem szep, mert kek volt ahogy beutotte eseskor, de most mar sargas-zold, vagyis javul, mulik a veralafutas, lassan gyogyulgat, de azert rendez nekunk jelenetet boven... Tegnap este mondjuk csomagoltattam vele haloinget is meg tiszta fehernemut, hogy ha most bevisszuk, akkor ott is hagyjuk, mert beijesztett, hogy bedagadt nagyon es ez biztos - megint - trombozis! Ugyhogy elindultunk a varosba, de okos-Rudi azert megallt eloszor a legkozelebbi ugyeletes dokinal (Primostenben) es o szepen irt gyogyszert es mondta, hogy kenegesse tovabbra is a kremmel, amit kapott es penteken talalkozunk, messzebb mar nem is kellett mennunk... Meg jo...
Hazafeleuton Rudolf oktatta az anyjat elmeletben, hogy: "ugy kell jarkalni, hogy kozben oda koncentralsz, hogyan teszed a labaidat es nem jar az eszed a fellegekben vagy nem bameszkodsz ossze-vissza..." :o))) Erre a mammer: "Nem bameszkodtam, de megis megbotlottam!" Rudi: "Akkor ne rohanjal! Nem kell sehova sietned!" Mammer: "Apad a hibas, mert mindig miatta stresszelek, es most is mikor elestem, az volt a fejemben, hogy mit fog szolni, hol vagyok mar ilyen sokaig!" (Megjegyzem: Dokinal volt, s ha van egy kis fantaziaja es ennyire be van rezelve a ferjetol (ami az o hibaja, mert hagyta magat anno, most mar keso, o valaszotta, hogy igy banhat vele...), akkor mondhatta volna, hogy sokan voltak, varni kellett s PONT!)
Rudi tovabbra is allitotta, hogy nem tud rendesen jarni, ha mindig rohan es eleg surun elofordul, hogy elesik! Oruljon, hogy ennyivel meguszta! Anyos meg erre azt mondta, hogy: "Az en aposom (aposom apja...) mindig mondta nekem, hogy: "Ne rohanj igy kislanyom, mert el fogsz esni es eltorod a labad!"" (Megjegyzes: S ez meg is tortent egyszer, vajon miert is???) Na, itt mar en is belevagtam, hogy: "Nyilvanvalo, hogy az lesz, amitol a legjobban tart es anyos tudatalattijaban benne van a retteges, hogy elesik, ezert nem lep ki a hazbol (illetve az udvarbol...), ezert nem jar mar apossal halaszni (nehogy megcsusszon a csonakban!) es ezert van apos egyedul Romaban... Mammer egyszeruen FEL elni es ezen en nem tudok segiteni... Sajnos... Pedig szamtalanszor elmondtam mar neki, hogy ne igy alljon hozza a dolgokhoz, mert akkor ezt vonzza be, ez fog megtortenni! Legyen optimista! Gondoljon arra, hogy minden rendben lesz es ne arra, hogy "Istenem, csak el ne essek, el ne torjem a labam..." Na, de nem vagyok tul hatasos, mert mi lenne vele, ha nem jajgathatna es nem dramatizalhatna kicsit...
Vegul, meg egy utolso kiserletet tettem, hatha motivalom egy kicsit s azt mondtam, hogy: "Marpedig meg van egy kis ideje megtanulni normalisan jarni es nem elesni allandoan, kulonben ha unokaja lesz, nem fogom majd merni a kezebe adni, hogy el ne taknyoljon a babyvel egyutt!" Talan ez majd hat...

No comments: