Monday 10 December 2007

Napunkrol, ujevi fogadalmakrol, meg nehany bolcsesseg a Bolcs Bagolytol! :o)

Ma egy igazi "lazaskodos" napunk volt, leszamitva azt a nehany orat, amig a Rudi munkaban volt...
En elvegeztem a hazimunkanak az egyszerubbik reszet (mosas, teregetes, mosogatas), foznom nem kellett, mert maradt, ugyhogy azt ettuk meg, de anyos is adott, ugyhogy az lesz a holnapi ebed... Valahogy ugy alakul mostanaban a kajaugy itt nalunk, hogy heti ketszer vagy haromszor kell csak foznom, a tobbi napokon vagy anyos "nyilvanos konyhajan" eszunk :o) vagy valahol a varosban, mert epp intezunk kozben ezt-azt... Na de legalabb jut idom olvasni is tobbet, mint regebben! Vagy csak fegyelmezettebb vagyok es jobban betartom azt az elhatarozasomat, hogy igenis a "jo pap holtig tanul" vagyis hatarozottan ugyelek arra, hogy olvassak, mert azt vettem eszre nemreg, hogy butulok... Ugyhogy kell! Muszaj! Es ebben igenis szigoru maradok magammal! :o)
Kicsit azert tarsas-eleteztem is ma, de ma csak virtualisan... Szilvivel (Sydney) beszelgettunk egy kicsit, mert mar jo ideje ok is meg mi is alig birunk lepest tartani az elettel meg a napok mulasaval, es reg beszelgettunk mar egy olyan igazit, no meg a Dorkaval (Magyarorszag) is beszelgettunk egy kicsit, igy a tavolabbi kapcsolatokbol... Kozben Bettyvel is valtottunk nehany szot es felvetettem, hogy esetleg lehetnek en a "Telapo" (vagy Telanyo!) :o) december 20-a korul, amikor osszejovunk paran es hat szerintem jobb ha en oltozok be es mondatok verseket a kicsikkel, mintha valamelyiknek az anyukaja, mert ha lebukik, az elegge megvisleheti a gyerekeket... :o) Azt terveztuk, hogy engem elotte nem is fognak latni, csak a jelmezemben, aztan amikor mar unom es elbucsuzik a Telapo, akkor atoltozve ujra onmagamma bejovok es a lanyok majd mondjak, hogy: "Jaaaj! Most ment el a telapo!!! Pont elkerultetek egymast!!!" :o( En meg majd sajnalom, mert en is akartam volna neki szavalni egy verset, de azert megtanitom a gyerekeknek! :o)) Jo, nem? Na, hat egyelore ez a terv, csak meg kell a tobbiektol is egy rabolintas, hogy en legyek-e a tettes vagy mas... :o) Biztos nagyon fogjuk elvezni mindannyian! :o) Erre a hetre is kellene valami progi, mondjuk pentekre, ami jo az Anitanak is meg a Reninek is, de hat ez meg a jov titka, mert a mult het is eleg suru volt, de nagyon jo! :o) A heten mindenkepp at kellene mar venni a forditast az Ilonatol, aki csinalta es elinditani a jogsimmal meg a diplomammal kapcsolatos tovabbi hivatalos dolgok intezeset meg iden, mert ha jovore ezzel kezdek, azt mondjak, az egesz evem olyan lesz: burokracias! Azt meg nagyon nem szeretnem! :o( Inkabb nyugisnak tervezem, vagyis nem ugy nyugisnak, hogy tok passzivnak, hanem aktivan nyugisnak, hogy olyan dolgokat intezzunk es olyasmiket vallaljunk, olyanokat csinaljunk, amihez kedvunk van es nem amit muszaj! Ez az egyik ujevi fogadalmam! :o) ...Mert irok am ilyeneket minden evben, de altalaban nem fogadalmakat, hanem celokat egy lapra es Szilveszterkor elovesszuk, mint egyfajta szamvetes: megnezzuk mi az ami osszejott a tavaly idenre tervezett dolgokbol... Ami a jovo evi terveket illeti, mar el is kezdtunk gondolkozni erosen, hogy miket fogunk iden felirni... :o) A fogadalmak kozul nehany: koran kelni (eloszor 6-kor majd idovel 5-kor, mert azt olvastam es regebbrol mondhatom tapasztalatbol is, hogy ez jo szokas, csak onfegyelem kell az elejen, mire elsajatitod... Ilyenkor reggel rengeteg olyan dolgot el lehet intezni, amire egyebkent konnyu kifogast talalni, hogy nem ertem ra erre vagy arra... Kulonben is: szeretem a reggeleket! Foleg nyaron! Olyan bekes es nyugodt meg minden! Futni is tervezek reggelente, de azt is eloszor csak egy nagy setaval fogom kezdeni, az elso 2 honapban, aztan majd elkezdek futni is! Jaj, alig varom mar, hogy a lakas is keszen legyen es vegre legyen teraszom, ahonnan reggelenkent nezhetem a tengert es meditalhatok, olvasgathatok egy kicsit vagy megirhatok egy-egy levelet, no meg olyan jo kint reggelizni amikor meleg van!!! :o) A szomszedok csak nyaron laknak itt, ugyhogy addig nyugink lesz mindig, nyarra meg ki is talaltam, hogy be lesz vonva a terasz bambusszal meg bambuszroloval fenn, hogy le lehessen engedni es senki nem lat be es a nap sem tuz ugy oda... Azt is tervezem, hogy a nagy unnepi kajalasok utan vegre mi is belevagunk a meregtelenito programba, de ezuttal rendesen es kitartunk, nem esunk kelepcebe, nem vagunk be egy Milkat egy het utan meg ilyenek! :o) Mar elo is keszitettem a detoxikalo homeopatias cseppekbol ket fajtat es csalanteabol is feltankoltunk nehany csomaggal! :o) A tobb mozgast per nap mar regota tervezzuk, de egyelore mindig kozbejott "valami", ugyhogy ezek voltak a sikertelen probak, de azert neha osszehoztuk es setaltunk egy nagyot, bicikliztunk, de hat a titok abban rejlik, hogy: rendszeresen kell csinalni es ez az a resz, ami nekunk nem nagyon jott eddig ossze! Na de majd most!!! :o) Mondtam is a Rudinak, hogy en nem fogok miatta idegeskedni, ha akar jon velem, de ezentul nem varok mar ra, mert o az akinek tobb baja van az onkontrollal es nem kepes kemenyen elhatarozni es tartani magat a dontesehez, legalabbis ezen a teren... :o( Na, majd a jovoben beszamolok az idevago fejlemenyekrol, most viszont tuzok innen, mert ez is egy ujevi elhatarozas, hogy napi 2 orara limitelem szezonon kivul a neten toltott oraim szamat es amennyit lehet, kint toltok szabad levegon, napon, setalgatva (amit hasznossal osszekotve mar nem is akkora lelkiismeretfurdalas!) es igyekszem majd aktivan reszt venni minel tobb dologban ami orommel tolt el! Ugyanezek vonatkoznak a dragamra is, leszamitva, hogy o a "kenyer-felelos" ebben a csaladban, vagyis neki muszaj dolgoznia is, de lenyeg, hogy szereti amit csinal es nincs is tavol sokat per nap... :o)
Megint a Szilviek mottoja jutott az eszembe, amit mar lehhet emlitettem is, de most meg egyszer:
"A legvegen majd nem az fog szamitani, hogy hany ev volt az eletedben, hanem, hogy mennyi elet volt az eveidben!"
Es ez am a nagy dolog! Tudni kell kordaban tartani sajat magunkat elso sorban, vagyis onfegyelemmel es jo idobeosztassal eljutni odaig, hogy ne stresszeljunk feleslegesen, sot: ne is csinaljunk olyan dolgokat, amiket nem szeretnenk vagy nem muszaj oket elvegezni, hanem igyekezzunk minel tobbet kihozni minden uj napbol (mintha egy ures feher lap lenne, amire meg barmit rairhatsz es Te dontod el, hogy szepet irsz vagy rajzolsz ra vagy semmit vagy rondat, ami csak elszomorit...), ugyelve arra, hogy sugarozzuk szet a belolunk arado szeretetet masoknak, ha csak egy mosollyal vagy egy kis kedvesseggel, mar az is sokat szamit! Legyunk boldogok! Ez az ami csakis tolunk fugg! Fejezzuk be az aggodast es vegyunk eszre, hogy a nehezsegek es a problemak, tulajdonkeppen ajandekok, amik altal fejlodunk, csiszolodunk, jobb emberekke valunk! Hiszen minden sikerhez vezeto ut kudarcokkal van kikovezve es termeszetes dolog, ha valami nem jon ossze vagy nem jon ossze egybol, mert ez csak egy-egy lepcsofok, ami arra osztonoz, hogy folytassuk az utat, mig meg nem erkezunk a celhoz, mert igenis el tudjuk erni amit szeretnenk es megvalosithatoak az almaink is! :o) Meg csak ket "bolcsesseg" ami eszembe jutott, aztan tenyleg zarom soraimat mara: az egesz eleted egy utazas, egy ut, amelyet elkezdtel es haladsz rajta egeszen a vegeig, ami nem vegzodik ott, ahol meghalsz, mert ott csak format valtasz, hiszen csak a testedet hagyod el, a lelked (vagyis TE!) tovabb el es halad az uton, csak mar masik dimenzioban... Ugy kepzeld el, hogy egy-egy elet egy kor, amit lefutsz, de nem jut vissza abba a pontba, ahol elindult, vagyis mintha irnal egy kort, hanem amikor a vegere erne, akkor egy ujabb kor indul belole, egy ujabb szakasz, igy inkabb spiralhoz fog aztan hasonlitani, ha elkepzeled igy, kepszeruen, hogy egyszerubb legyen...) Szoval mesz-mendegelsz az Elet Utjan es ut kozben jonnek szep dolgok is meg nehezebbek is, amiket meg kell oldanod es nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon rajtad a rossz kedv, hanem amint akadalyba utkozol az uton es megbotlasz, ugyelj arra, hogy mindig elore fele essel, aztan amilyen gyorsan csak lehet kelj fel es irany tovabb elore batran, nyitott szivvel szeretettel! :o) A masik "bolcsesseg", amit egyszer olvastam es most "elojott a fejemben", hogy: sohasem kapunk annal nagyobb problemat vagyis FELADATOT, mint amilyet meg tudunk oldani! DE ANNAL KISEBBET SEM!!! Ezen van a hangsuly! Kuzeni kell, mert ami nehez, az megoldhato, de nem biztos, hogy egyszeuen es konnyen, de mindenkeppen megoldhato! Ugyhogy ennek tudataban legyszi senki se szomorkodjon mar es ne aggodalmaskodjatok, mert mindennek oka van, es az ok altalaban az, ami a legnagyobb feladat: hogy megvilagosodjunk! Vagyis tanuljunk, minden nap, minden alkalombol, minden problemabol, minden betegsegbol, mert mindezek ajandekok, amik altal ha megoldjuk sokkal jobbak, bolcsebbek es erettebbek leszunk es ki tudja, talan egy nap meg segitunk is valakinek ezzel, pl. egy-egy jotanaccsal vagy ha egyszeruen megtanulunk hallgatni masokra! No nem ugy, hogy majd a masik megmondja a frankot, hanem ugy, hogy meghallgassuk ot, azt ami bantja, amit kozolni szeretne, mert manapsag mar ezt is elfelejtunk lassan... Figyelni... Egymasra... Ugy, ahogy kell...
Na jo, most van itt a vege mara, mert meg a vegen eluzlek benneteket a blogunktol, ha ilyenekkel "farasztalak"... :o) De akkoris: remelem, hogy egy kis resze legalabb megerintett es tudsz vele kezdeni valamit, ami pozitiv, ha levetited a sajat eletedre! Engem mar ez is boldogabba tesz! :o) Joejt! ♥

No comments: