Saturday 18 June 2011

Egy kis eskuvoi kostolo...

Tudom, mar reg illett volna irnom, mert sokan varjatok, de annyira porognek az esemenyek, hogy nem jutottam elobb gephez!
Megeskudtunk junius 16-an! :) Az eskuvo nagyon szep volt, legalabbis nekunk... Nem volt pompa meg fenyuzes, de nekunk igy is szep volt!
Aznap hajnali 4.40-kor keltem... Kiultem a teraszra es szerintem telihold volt, vagy 1 nappal elotte, de ott vilagitott meg a hold es holdfenyben uszott a tenger is alatta... Aztan egyszerre csak elkezdett vilagosodni, vilagosodni, mignem eljott a reggel... Ott akkor azon gondolkoztam, hogy ezt a napot nagyon jol meg kell jegyeznem, mert erre egesz eletemben emlekezni fogok es majd biztos ezerszer elmeselem eletem vegeig sok embernek... Ugyhogy nagyon figyeltem... A hajnali holdrol keszitettem is egy kepet... Ez lesz az eskuvoi albumunk elso fotoja! :)
Aztan szep csendben osszevagtam a sutiket, megcsinaltam az allofogadashoz a hidegtalat, osszeszeltem a tanuink altal elozo nap idehozott kenyeret (sajat keszitesu!) es hazi sajtot, a prosciuttobol (= itteni sonka, vagy prsut mas neven) kis rozsakat keszitettem es ugy dekoraltam a talat... Megteritettem abban a helysegben, ahova atmenetileg nagy es hosszu asztalt tettunk be, behutottem az italokat, amit lehetett sutibol is osszevagtam es lefoliazva talakra tettem, hogy majd ennyivel kevesebb munkank legyen vele kesobb...
Aztan jott anyukam, hogy segit, de mar nem nagyon volt mit... Elozo 2 nap csak sutottunk!!! Bele is zoldultem a vegere, mert eskuvonk elotti napon, este 11 utan amikor mindenki elment csak ledoltem a konyhaban a kanapera es elkezdtem bogni... A faradtsagtol, idegessegtol, hajtastol, stresztol... Nem feltem az eskuvotol, de kiboritott az a sok sutes... Anyuval ketten csinaltunk mindent, anyosom az egeszbol csak 2 sutit csinalt, de ok alltak az eskuvoi vacsorat... :) Szoval a mammer annyira nem faradt el, de mi anyuval nagyon kibuktunk... Nem volt olyan reszem, ami nem fajt... :( Viszont megerte!!! Olyan szepek lettek a tortak es a sutik! Meg eskuvoi tortat sem rendeltunk, hanem sajat keszitesu lett es legalabb 5-en dolgoztunk rajta! (Majd ezzel kezdem a virtualis albumot...) :))) Ket karikagyuru volt a tetejen, apro arany-ezust golyokbol szorva, amit Rudi muvelt ra - fecskendovel... :))) Na, de terjunk vissza az eskuvonk napjara: elkeszulodtunk es felirtuk mi hianyzik meg es hoztunk meg italokat es elmentunk a csokorert Trogirba... Majd megsultunk ut kozben, de jol esett kettesben kimozdulni, kulonben delutanig meg is orultunk volna... A dolgokkal hamar vegeztunk, es amikor hazaertunk, hugomek mar elkeszultek, ugy ahogy vezenyeltem nekik, hogy iparkodjanak, mert igaz, hogy 3 furdoszoba all 6-unk rendelkezesere, de azert jo lenne, ha idoben tudnank indulni valahova ki, a termeszetbe, hogy ott keszitsuk el a legszebb fotokat emlekbe... Hugom meg a parja voltak a fenykepeszek... :) Csinaltunk olyan jo kis kepeket, hogy azota mar ezerszer megneztem oket (masnak mutogatas kozben) es ha albumba kerulnek es kezbe vehetok, akkor meg plane minden nap meg fogom nezni... Szerintem mindenki ezt csinalja, igaz? :))))
Annyira meleg volt aznap, olyan erosen tuzott a nap, hogy nekem igy meg a ruhan keresztul is masnapra olyan forro volt a hatam, mintha strandoltam volna... :( Nagyon kell iden vigyazni a nappal! Napkitoresek vannak es allitolag aki 9 orat tolt el a napon az olyan most, mintha 100 orat lett volna napon... Azt hiszem iden ki sem mozdulunk estig a hazbol... Na, de ez nem ide tartozik most.
5-re kellett mennunk gyonni, az eskuvo meg fel 6-kor volt... Elotte itthon egy kis allofogadas, megvartuk a tanuinkat is, hogy megerkezzenek, bedobtuk a Mira (en tanum) taskajaba a gyuruket es mar mentunk is gyonni, a csalad meg kesobb jott utanunk... Vicces volt, hogy a volegeny olyan ideges volt, mint meg soha es mivel napok ota el akar ajulni a templomban es inkabb megvarna minket az etteremben, en meg ezek miatt izgultam, hogy "mit kell igy odalenni, amikor ugysem lesz senki rajtunk kivul benn", de nem birtam felfogni mi baja... Lampalaza van... (Uristen, milyen mondatokat irok??? Az elozo mondatnak mintha nem lenne se fule, se farka, annyira gyorsan jar az agyam es az ujjaim...) :))))
Hol is tartunk? Ja! Megvan! Szoval: gyontunk (kis papirral a kezunkben, mert arra irtuk a szoveget, de nem is kellett elovenni, mert a pap eleg jol osszesuritette a dolgokat...) :))) Raadasul nem is a kis gyontatoszekben faggatott, hanem a sekrestyeben, allva, eleg fura volt, de igy konnyebb is egy fokkal... Utanam Rudi kovetkezett es pocakjara nezve megkertdezte tole, hogy mertektarto-e evesben-ivasban... ??? :))))
Aztan amikor vegeztem a bunbanassal gyonas utan, valaki bejott a templomba... Hatraneztem, erre nezem - anyukam sogornoje az egy szep feherrozsas csokorral a kezeben!!! Mogotte meg a testvere (anyumnak), akit nem latott 8 eve! :))) Errol nem tudtunk, hogy eljonnek, hiszen Nemetorszagban laknak, de mivel megkaptak az ertesitest, hogy mikor hazasodunk, hat eljottek, hiszen ugyis innen 70 km-re vannak epp nyaralni! :) (Ma is visszajonnek, hogy legalabb meg egy napot egyutt toltsunk, amig Ok is itt vannak es anyuek is, mert anyuek mar hetfon hajnalban mennek haza, s csak a hugomek maradnak julius kozepeig...)
Szoval berobogtak a meglepetes vendegek, akiknek nagyon orultunk!!! Anyuek amikor a templomhoz ertek, en kiszaladtam elejuk es ezerrel mondom, hogy "nem fogod kitalalni ki var benn", s hat nem is tudta, azt hitte, hogy viccelek! A pap mar kezdte volna, mi meg meg ott orvendeztunk egymasnak! Annyira jo volt!!! Aztan egyszer csak erdeklodott, hogy kezdhetnenk-e es akkor szepen elhelyeztedtunk a szekeinken... :)))
Ahogy elkezdte a szertartast es a Szeretethimnuszt, en el is bogtem magam egybol... Rudi ram nezett, hugom fenykepezett :) en meg csak bogtem es bogtem, azt hittem, hogy nem birom majd vegigmondani amit kell... :)))) Aztan osszeszedtem magam... Fura volt ez a jobbrol-balrol fenykepezes, mert legszivesebben arraneztem volna, de nem lehetett, csak mereven a papra, mikozben az agyam mar ki tudja hol jart, de azert probaltam figyelni... :) Megaldotta a jeggyuruket, amelyeknek utolso pillanatban keritettunk otthon egy jokora dobozkat, hogy "valamiben" benn legyenek, elmondtuk egymasnak a holtomiglan-holtaiglant, felhuztuk a gyuruket es innen csak foszlanyokra emlekszem, mert egyszeruen tenyleg nem birtam figyelni... :))) Aztan gratulaltunk egymasnak, a tanuink is nekunk, aztan a pap is es akkor felhivott minket a "szinpadra" (= az oltarhoz), ahol autogramot kellett adni... Utana jott mindenki pusziszkodni (kozben arra gondoltam, hogy amikor ezer ember a nasznep, akkor is mindenkivel puszilkodnak??? Nekem mar ez is sok volt...) Aztan jott a nagynenem, atadta a masik csokrot is, ugyhogy innentol 2 csokor, egy feszulet (amin az eskut tettuk le) es egy emleklappal a kezeinkben fotoztak minket tovabb... Azt setudtam melyik gepbe nezzek, ugyhogy szerintem nincs is olyan kep, amikor mindenki szeme egy iranyba nez... :)))
Amikor kifele indultunk a templombol, az uj ferj elol ment, aztan par ember (anyuek vagy nem is tudom, en meg valahol utana...), mignem valaki szolt, hogy nem kisered ki a feleseged volegeny!!!??? Ekkor kapcsoltunk, hogy nem sima kifele menet van meg, hanem tovabbra is tartani kell magunkat a forgatokonyvhoz es egymasba karolva kimenni (templomajtoban ujabb fotozasra megallni es itt acsorogni megint 10 percet), aztan lepni egyet es mosolyogva orulni a fejunkre hullo viragszirmoknak, penznek stb. amit Ivica haverunk (az asztalos) anyukaja szort rank! :) Ilyen kepem nincsen sajnos, mert elromlott a fenykepezogepunk... :((( Szerencsere csak atmenetileg, mert hazamenve azonnal racsatoltam a gepre es orultem, hogy nem vesztek el a kepek... Ugyhogy meg is javult... A nagybacsim valami franko geppel csinalt viszont egy csomo kepet, melyeket ma el is hoz DVD-re kiirva es akkor fel tudjuk tenni es megcsinalhatom nemsokara az eskuvoi albumot... :)
A temploban mar 6-kor vegeztunk, ugyhogy utana hazasetaltunk, hiszen az etterem csak 7-re volt foglalva es meg erosen oda is tuzott a nap... Otthon kis ivaszat kovetkezett, feltettem a templomi kepeket is, hogy a fenykepezo kis tarhelyerol letorolhessem es aztan jott a vacsi az etteremben... :)))
Lesetaltunk a San Marco etterembe a partra es annak teraszan mar vart is a 10 fore megteritett asztal... Kertuk, hogy egeszitsek ki meg plusz 2 tanyerral, mert a varatlan vendegeink is velunk tartottak... Ezt hipp-hopp elinteztek es miutan kiosztottak az etlapokat mindenki kivalasztotta mit akar enni... Ez nagy erofeszitesbe is beletelt, mert tolmacsolassal is jart... A vacsi utan desszertet akartak ajanlani, de nem kertunk, hiszen otthon az osszes letezo huto tele volt tortakkal es sutikkel! :) Ugyhogy hazasetaltunk, ahol paran at is oltoztek mar "jatszoruhaba", de mi sajnos maradtunk az unnepibe, ami azert nem is volt annyira nagy szam, hiszen Rudi oltonytelen volt, lezser mediterran lenvaszon ingben feszitett, en meg sima feherben, ami szinten nem volt pont menyasszonyi ruha... :) De azert szivesen levettem volna, mert egesz nap abban izzadtam... Felvagtuk egy kessel a szep tortankat es kiosztottunk mindenkinek egy-egy szeletet belole! Utana mar mindenki kiszolgalta magat, de sokat mar nem birtunk enni... Ejfel utan kerultunk agyba, jo faradtan, nem is birtuk volna hajnalig, ahogy mashol szokas...
Masnap reggel megint koran keltem, csomagoltam suti pakkokat a papnak, a hazirovosnak :), Ivica baratunk anyukajanak aki megszort minket szirmokkal, meg a pizzas Natasanak, aki melozik es nem tud eljonni delutan egy kis sutizesre hozzank... Ezeket ki is osztottam (Natinak meg a Marika neninek en vittem, anyos meg elintezte a papot meg a doktornot!) :)) Aztan vittem fel aposnak is a kedvenc tortajabol (az eskuvoibol, mert az nagyon izlett neki: tejszines, rumos volt!) es anyosnak is vegyesen mindenbol, mert delutan jottek hozzajuk is sutizni emberek (akik nekik gratulaltak, a mi szintunkon csak keresztul mentek... :))) Sajnos Reniek nem tudtak eljonni, de 4 utan jottek a brazilok 4-en meg 6 korul Ivicank meg a Kate, ugyhogy nem volt nagy nyuzsi... Ma delelott Szilvit es Krstet varjuk es anyum occset, aki meglepi vendeg volt, mert visszajon es itt lesznek egesz nap... :) Meg mindig van par suru nap elottunk, de mar nem olyan feszultseges, mint az eskuvo elott... Majd irok meg, most pedig csak par keppek kiegeszitenem a szoveget...
Mindenkinek kellemes hetveget! ♥

3 comments:

Age said...

Köszönjük a beszámolót, és a tortának a szövegét is képzeld sikerült lefordítani.... Legyetek nagyon boldogok, éljen az ifjú pár.

Age said...

Most mondja a párom, hogy milyen jó nektek, nem kell elmenni nászútra mert ott van teljesen kéznél a tenger... Hát igen. Nekem csak pár hét jut évente. Puszilunk benneteket

Mariann said...

Te... én annyira szeretlek olvasni...! És úgy általában: nagyon kedvellek és sok szeretettel gratulálok! Gyönyörűszép esküvőtök volt és Ti is szépek vagytok,a torták fantasztikusak. Olyan esküvőtök volt, amilyet szerettetek volna, laza, lezser, mégis szép és romantikus. Jó lehetett a meglepi-vendég, viszont hú, de irtó gonosz a fényképezőgépetek, hogy picit beadta a kulcsot! Remélem, a szuper fényképezőgéppel rendelkező nagybácsi készített rózsaszirmos képeket, mert az is nagyon szép lehetett!
Gratulálok és sok boldogságot nektek + annyi babát, amennyit csak szeretnétek! :)